Placet experiri

"Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék." (Márai) Nem vagyok se nem irodalmár, se nem irodalommal foglalkozó diák vagy hallgató. Pusztán szeretek olvasni, ennyi az egész. Még csak a töredékét olvastam annak, amit szeretnék. Mit szeretnék? Elindulni a klasszikusoktól, és megérkezni a kortársakhoz, aztán kicsit vissza a klasszikusokhoz, aztán újra vissza... Hogy is mondta Hans Castorp? Placet experiri - a kísérletezés öröm.

Címkék

Címkefelhő

Friss topikok

2008.03.27. 23:49 marlow

Joseph Conrad: Nyugati szemmel

Ahogy a cím is utal rá, ez egy orosz történet egy angol szerző tollából. Ám Conrad nem látatlanban ír, hiszen lengyel születésüként fiatalkorában saját bőrén érezhette a cári Oroszország elnyomását (apját lázító tevékenysége miatt száműzták is a lengyel földről). A regényen végigvonul ez az ellentét: a kelet és nyugat különbözősége, mely általában összebékíthetetlen egymással.

Kirill Szidorovics Razumov diák a szentpétervári egyetemen. Nincs családja, csak egy pártfogója - a tanulás az egyetlen lehetősége az életben. Egyik nap azonban kis padlásszobájába visszatérve ott találja Haldint, aki közli vele, hogy éppen most robbantotta fel az egyik minisztert, az elnyomás egyik legszörnyűbb letéteményesét. Razumovot csak futólag ismeri az iskolából, de szótlanságában nagy szellemnek tartja, emellett "neked nincs senkid, nincs családod, senkit sem érne bántódás, ha ez a dolog valamiképpen mégis kitudódna."

Razumov életének ezzel vége. Egy fanatikus önző felsőbbségének őrültségével tönkretette élete eddigi munkáját. Hiába adja fel Haldint hosszú tépelődés után, ő már gyanús lesz. S aki Oroszországban "gyanús", az már elveszett ember. A rendőrfőnök is tudja ezt, s szép finoman közli is a fiúval. Nincs más megoldás: Razumov kém lesz Genfben, ahol emigráns orosz forradalmárok szervezkednek a birodalom ellen.

Razumovot szívesen fogadják, ugyanis azt hiszik, ő Haldin legjobb barátja, és segített neki a merényletben. Ez előnyére válik, ám Genfben vannak mások is, akikkel elviselhetetlenül nehéz a találkozás: Haldin anyja és húga, akik valósággal istenítik a fiút, és Razumov személyében megoldást keresnek a fiú halálára. Miss Haldin gyönyörűsége és közvetlensége az őrület szélére taszítja Razumovot, s amikor már egy újabb félreértés megkérdőjelezhetetlenné teszi az emigránsok szemében ál-személyiségének valódiságát, akkor nem bírja tovább: a lázadók összejövetelén feladja magát.

A történet narrátora egy Genfben élő angol tanár, aki a két orosz nővel tartó szoros kapcsolatából, és Razumov naplójából eleveníti fel az eseményeket. Conrad végig ügyelt arra, hogy kihangsúlyozza azt, amire a címben is utalt: a nyugati ember nem értheti meg azt, ami az orosz lelkekben lejátszódik; nem értheti meg azt a küzdelmet, amit a cári önkényuralom ellen vívnak; és nem értheti meg azt a reménytelenséget, mely a legtöbb orosz ember életére jellemző.

Razumov tragédiája abban rejlik, hogy egy ember önkényes döntésével teljesen tönkremegy az élete, egy forradalmár puszta jelenlétével elveszi minden reményét a jövőjére nézve. Még egy esélye lehetne: jól végezni a besúgó munkáját, ám ezt lehetetlenné teszi Miss Haldin iránt érzett szerelme és felborult lelki világa. Hiába tudja, hogy igazából Haldin árulta el őt, és nem ő Haldint, nem bír a gyászoló két nő szeretetével együtt élni. 

Razumov sorsáról nem ő, hanem mások döntenek: Conrad történeteinek visszatérő motívuma ez, és érezzük benne a szörnyű jóslatot, mely beigazolódott az embertelen 20. század folyamán.

S még egy rövid részlet:

"De mi a boldogság? ... Az örömteljes várakozás ez a boldogság - ennyi és nem több. Valamilyen vágy beteljesülésére, valamilyen szenvedélynek, szerelemnek, becsvágynak, gyűlöletnek - igen, kétségtelenül a gyűlöletnek is - a beteljesülésére várakozni. Szerelem és gyűlölet. És az életveszedelmek elől menekülni, félem nélkül élni, ez is boldogság. Ennyi az egész. Félelem nélküliség - örömteli várakozás."

Razumov gondolatmenete ez - természetesen akkor, amikor retteg attól, hogy a rendőrség bármelyik pillanatban betoppanhat hozzá, és tudja, hogy egyetemi tervei immár szép álmok lehetnek csupán. Se félelem nélküliség, se örömteli várakozás...

Joseph Conrad: Nyugati szemmel. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. 343 p.

 

Szólj hozzá!

Címkék: regény orosz klasszikus angol modern világirodalom századforduló nyugati szemmel razumov joseph conrad


A bejegyzés trackback címe:

http://szepirodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr36399951

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.