Placet experiri

"Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék." (Márai) Nem vagyok se nem irodalmár, se nem irodalommal foglalkozó diák vagy hallgató. Pusztán szeretek olvasni, ennyi az egész. Még csak a töredékét olvastam annak, amit szeretnék. Mit szeretnék? Elindulni a klasszikusoktól, és megérkezni a kortársakhoz, aztán kicsit vissza a klasszikusokhoz, aztán újra vissza... Hogy is mondta Hans Castorp? Placet experiri - a kísérletezés öröm.

Címkék

Címkefelhő

Friss topikok

2008.04.14. 02:16 marlow

Joseph Conrad: A sötétség mélyén

 "Mókás dolog az élet - a könyörtelen logika rejtelmes rendje egy hiábavaló cél érdekében. A legtöbb, amit kaphatunk tőle: önmagunk megismerése - az is túlságosan későn érkezik - a kiolthatatlan megbánás aratása."

Conrad talán leghíresebb műve ez a kisregény, melyet 1902-ben írt meg. A történet maga önéletrajzi ihletésű, hiszen Conrad is járt fiatalkorában Afrikában, és ő is részt vett egy hasonló expedíción, amelyen Marlow, a történet egyik főszereplője, egyben narrátora. Jól ismerte tehát a gyarmatosítás embertelen körülményeit.

A történet kezdetén még Londonban vagyunk, egy gőzős fedélzetén. A nap már lenyugvóban. Ekkor kezd bele Marlow, egy öttagú csoport füle hallatára egyik történetébe. Marlow több műben is megjelenik, mint narrátor és szereplő, sokan magával az íróval azonosítják. Önként jelentkezik egy expedícióra, mely azt a feladatot kapja, hogy kutassa fel a Kongó-medencében a híres Kurtzot, a leghíresebb elefántcsontvadászt, akiről már régóta nincs hír. Marlow el is indul, végül el is éri célját, megtalálja Kurtzot, aki végül kezei között hal meg.

A történet akkor igazán meghökkentő, ha történelmi kontextusba helyezzük. Az időpont a századforduló, Anglia a világ leghatalmasabb országa, és szinte mindenki egyetért abban: kötelessége civilizálni az elmaradott országokat, mert ez egyszerűen küldetése. Teljes az optimizmus abban a tekintetben, hogy mindez sikerülni fog. Egyedül Conrad az, aki észreveszi azt, hogy a gyarmatosítás bizony nem álma az őslakosoknak, sőt: egy erőszakos behatolásként észlelik az ő területükre. A rabszolgaságot, a kifosztást, a kínzást és a nyomort bizony nehéz a haladás bizonyítékaként értékelni. Conrad hihetelenül jó leírásokat használ mind a fekete bennszülöttek nyomorúságának leírására, mind a fehér ember által létrehozott telepek működésképtelenségére. Marlownak azért kell vesztegelnie az egyik állomáson, mert a hajójához nem képesek sarokszöget (!) szerezni. Szinte szimbólum ez: még a legalapvető dolgok is hiányoznak, mindent a korrupció ural, és nevetséges apróságokon bukik meg egy-egy lehetőség a fejlődésre.

Bár Kurtzot csak a történet végén vesz részt aktívan a könyv cselekményében, az egész művet áthatja az ő személyisége. Kurtz igazi tehetség: amellett, hogy képes az emberekre lenyűgöző hatást gyakorolni ért a kereskedelemhez, sőt, még fest is. A festményének is szimbolikus jelentősége van a műben: a sötétségben egy fáklyát tartó embert ábrázol. Ez lenne maga Kurtz? Lehetséges. Ám hiába kiemelkedő talentum, neki is meg kell hajolni az őserdő törvényei előtt: felettesei nem nézik jó szemmel tevékenykedését, ráadásul szervezetét teljesen kikészíti a fehér ember számára megszokhatatlan esőerdő, és a hazaúton meghal. Utolsó szavai mindent elárulnak: "Borzalom! Borzalom!"

A sötétség mélyén azért remekmű, mert bő száz oldalba sűríti Conrad egészen kivételes regényírói művészetét. Elképesztően választékos szókincsét, remek leírásait, lenyűgöző karakterjellemzéseit, pontosan megszerkesztett narrációs technikáját. S hogy mindemellé egy egészen tökéletes társadalomkritika is társul - ez az, amit nagyon nehéz utánozni.

Joseph Conrad: A sötétség mélyén. In: Joseph Conrad: A haladás előőrse : Kisregény és elbeszélések. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1979. 531 p.

2 komment

Címkék: afrika regény klasszikus angol világirodalom századforduló marlow kurtz a sötétség mélyén joseph conrad


A bejegyzés trackback címe:

http://szepirodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr35424512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

evaluna 2009.05.26. 21:30:46

Szerintem állati szar és unalmas, tele hangzatos, fellengzős közhelyekkel. Amúgy a 20. század fordulóján sem volt nagy szám tudni, hogy a fehérek kizsákmányolják a feketéket. Ettől még nem eredeti a könyv, mert tesz erre homályos utalásokat. Az sem nagy megállapítás, hogy az ember beleőrülhet a magányba egy számára idegen helyen. A stílusa meg kifejezetten túlterhelt, tele jól hangzó de lényegében semmitmondó frázisokkal.

loggoll 2011.04.14. 12:08:47

@evaluna:

Szerintem jó könyv. Az persze igaz, hogy a magyar fordítás egy kicsit régi, frissítésre szorul(na), ezért tűnhet néhol "túlterheltnek".

A felújítást az is indokolná, hogy szerintem néhol javításra szorul a fordítás, pl. hogy a postban említett "sarokszög" szerintem valójában szegecs.