A francia hadnagy szeretője után - mely igen kitűnő olvasási élményt nyújtott - elővettem John Fowlestól egy újabb könyvet: A lepkegyűjtő címűt. Hőse egy jelentéktelen kis fiatal hivatalnok, aki elrabol egy fiatal lányt, és lottónyereményéből vett kastélyában tartja heteken keresztül. A fiatalember hobbija adja a regény címét, hirtelen lottónyereményétől felbátorodva azonban azt gondolja, hogy biztos a gyönyörű Mirandát is úgy kezelheti, mint a hálójába került pillangót.

A történet nem más, mint e szakadatlan küzdelemnek bemutatása mindkettejük szemszögéből egészen a tragikus befejezésig. Miranda semmi másra nem tud gondolni, mint a szabadulására a sötét pincéből - Ferdinand pedig váltig bízik benne, hogy sikerül megtörnie és magáévá tennie a lányt.

E beteg szenvedély uralja a kezdeti feszültség után a végére kissé ellaposodó művet - Fowles nem hagy kétséget, hogy az ártatlan Miranda nem szabadulhat a torz lelkületű Ferdinand markából. A jó és a rossz harcából nem kerülhet ki más győztesen - Fowles a viktoriánus korra való visszatekintés mellett megmutatja: képes írni egy valódi, szennyel és mocsokkal teli huszadik századi történetet. 

John Fowles: A lepkegyűjtő. Európa, Budapest, 2005. 261 p.