2006 irodalmi Nobel-díjasa, a kortárs világirodalom egyik vezető személyisége a török Orhan Pamuk - egyik legismertebb műve pedig Az új élet. "Egy napon elolvastam egy könyvet, és ettől az egész életem megváltozott." -igazi in medias res kezdés: a főhős Oszman első mondata ez.
Élete valóban megváltozik, elkezdi keresni a könyvben leírt új világot, keresni azokat, akiknek szintén hasonló élményben volt részük, keresni ennek a létnek az értelmét, a milyenségét - s e folytonos kutatásban beutazza egész Törökországot, többnapos buszozásai során megismeri az embereket, megismeri a mindennapos török valóságot. Megismeri a szerelmet, ami folyamatosan tovább hajtja - és megismeri a halált, annak számos formáját is.
Mindezt a történetet Pamuk valami mágikus köntösbe helyezi: mintha az egész történetet álmodná valaki, mintha minden mindennel kapcsolatban lenne, a lét egésze mégis értelmetlen - hiába keresi Oszman "az új életet", az Angyalt, aki megadja a boldogságot; csak bizonytalanságot talál és azt, hogy az életben minden feltételes, csak egy a bizonyos végül: a halál...
Orhan Pamuk: Az új élet. Ulpius-ház, Budapest, 2003. 449 p.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.