Placet experiri

"Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék." (Márai) Nem vagyok se nem irodalmár, se nem irodalommal foglalkozó diák vagy hallgató. Pusztán szeretek olvasni, ennyi az egész. Még csak a töredékét olvastam annak, amit szeretnék. Mit szeretnék? Elindulni a klasszikusoktól, és megérkezni a kortársakhoz, aztán kicsit vissza a klasszikusokhoz, aztán újra vissza... Hogy is mondta Hans Castorp? Placet experiri - a kísérletezés öröm.

Címkék

Címkefelhő

Friss topikok

2008.05.21. 20:38 marlow

William Shakespeare: Szeget szeggel

A Szeget szeggel Shakespeare egyik kevéssé ismert színműve. Számunkra érdekes lehet, hiszen a történet színhelye Bécs, és a darab elején még a magyarok is említésre kerülnek a műben. (A háborúról beszélgetve elutasítják a magyar király békéjét.) A történet egy kicsit olyan "Mátyás királyos": Vincentio, Bécs hercege mondván, hogy sürgősen távoznia kell, hű és tiszta életű emberére, Angelóra bízza a várost. Ám a herceg barátnak öltözve visszatér, és megfigyeli, hogyan zajlik távollétében a város élete.

Angelo nem bizonyul jó vezetőnek: a törvény teljes szigorával sújt le mindenkire, mérlegelés nélkül. Halálra ítéli Claudiót és szerelmét, Júliát, amiért még házasságuk előtt bűnbe estek egymással. Izabella, Claudio húga ezt megtudván könyörületért esedezik Angelo előtt, aki a lány szüzességét kéri cserébe bátyja életéért. Izabella felháborodva utasítja vissza ezt a kívánságot, de aztán az álruhás herceg segítségével sikerül mindent jóra fordítani...

A Szeget szeggel a Minden jó, ha a vége jó vagy a Vízkereszt, vagy amit akartok párja abból a szempontból, hogy az egyik főszereplő kiléte csak a történet legvégén válik nyilvánvalóvá. Shakespeare ebben a darabjában is a komikum és a tragikum határán egyensúlyoz végig - hogy aztán a jó befejezés mellett döntsön. Karakterei mind egy-egy emberi jó vagy éppen rossz tulajdonságot emelnek ki: az álszentséget, a hazugságot, az ostobaságot, a részegességet, de másrészt a jószívűséget, a megbocsátást, az igazmondást és a hűséget.

William Shakespeare: Szeget szeggel. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1980. 168 p.

Szólj hozzá!

Címkék: klasszikus angol william shakespeare dráma világirodalom reneszánsz szeget szeggel


A bejegyzés trackback címe:

https://szepirodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr1481246

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.