Nehéz feladat hozzáfogni a kortárs szerb irodalom talán legfontosabb művének ajánlásához: Basara ugyanis egy olyan regényt írt, mely valóban egy egyetemes remekmű, s amelybe annyi gondolatot, mítoszt, személyt és szimbólumot helyezett el, hogy azt felsorolni itt lehetetlen.
S akit ez elrettentene az olvasástól, az ne ijedjen meg: a könyv mindemellett olvasmányos, néhol szórakoztató, valamint jól követhető. A Rózsakeresztes evangéliumi biciklisták szektájának történetével ismerkedhetünk meg, mely szekta időben és térben nem behatárolható, az emberek álmában létezik és tevékenykedik (így komoly ellenségük az idő és az azt jelképező órák). A bicikli, mely felülnézetből egy keresztet formál, a legfontosabb szimbólumuk és végső céljük a manapság bábeli zűrzavar pokoljában élő emberiség megmentése egy világméretű elmegyógyintézet megépítésével.
S hogy kerül mindezek mellett a regénybe Freud, Sztálin és Sherlock Holmes? Vagy egy elveszett tengeri palackposta és egy középkori királyság legendája? A választ megtaláljuk ebben a remekműben, melyben (Márton László előszavát idézve) "az utópia nagyjából egybeesik az antiutópiával".
Svetislav Basara: Feljegyzések a biciklistákról. József Attila Kör, Budapest, 2000. 253 p.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.