Templom a természet: élő oszlopai
időnkint szavakat mormolnak összesúgva;
Jelképek erdején át visz az ember útja,
s a vendéget szemük barátként figyeli.

Ahogy a távoli visszhangok egyberingnak
valami titkos és mély egység tengerén,
mely, mint az éjszaka, oly nagy, és mint a fény,
egymásba csendül a szín és a hang s az illat.

Vannak gyermeki húst utánzó friss szagok,
oboa-édesek, zöldek, mint a szavannák,
- s mások, győzelmesek, romlottak, gazdagok,

melyek a végtelen kapuit nyitogatják,
mint az ámbra, mosusz, tömjén és benzoé:
test s lélek mámora zeng bennük ég felé.

(Szabó Lőrinc fordítása)

Buadelaire költészetének egyik legfontosabb darabja a Kapcsolatok, mert ebben a rövid költeményben benne van egész világszemlélete. A szimbolizmus egyik irányadó verse ez: a világot, mint egységes egészt mutatja be, melyben minden összhangban van egymással. Illatok, hangok és színek tökéletes egyvelege az emberi lét, és a költő feladata, hogy mindezeket az érzéseket megértse és közvetítse.

Baudelaire-re, mint a szimbolizmus és a modernség atyjaként tekintünk, holott ő maga csak példaképének, Edgar Allan Poe-nak a nyomdokaiba szeretett volna lépni. Élete örök kettősségben telt, hit és hitetlenség, mámor és áhitatosság között kereste az igazságot; az életet, mint egységes egészt vizsgálta, és ezt örökítette meg költészetében is.