A 19. század második felének francia krónikása Emile Zola: Rougon-Macquart regényciklusa húsz kötetet tartalmaz, és tökéletes társadalmi képet fest III. Napóleon Franciaországáról. Ez a regény is ebben a korban játszódik; egy újonnan nyíló párizsi divatáruház, a Hölgyek öröme életét és környzetetét írja le.

Az óriási méretű új áruház árnyékként hatalmasodik a környzetében lévő kisboltok fölé, melyek néhány hónapos szenvedés után végleg bezárják kapuikat. A kereskedők gyűlölettel nézik, ahogy minden vevőjüket elcsábítja az árubőség és a csillogás. A kapitalizmus első komoly térnyerése ez: Párizs lakossága valósággal özönlik a Hölgyek örömébe.

Zola eme társadalmi változás mellett a két réteg egy-egy tipikus képviselőjét állítja a regény cselekményének középpontjába. Denise gyakorlatilag nincstelenül érkezik vidékről a nagyvárosba, ahol végül sikerül neki munkát kapni a Hölgyek örömében. Boldogságát az embertelen körülmények és az anyagi nehézségei sem csökkentik jelentősen. Sorsa végül  - kissé meseszerűen - összefonódik a társadalom csúcsáról érkező áruháztulajdonos Octave Mouret-éval, aki beleszeret a lelkiismeretesen dolgozó lányba, és végül a társadalmi korlátok ellenére egymáséi lesznek.

Zola valószínűleg nem tartozik a legnagyobb írók közé, ha regényeinek csak a szépirodalmi értékét vagy a stílusát vizsgáljuk. Amiért azonban megéri olvasni, az az a társadalmi háttér, melyben cselekményeit ábrázolja. Az olvasó teljesen a 19. század Párizsában érezheti magát: a pompa és a nyomor, a csillogás és a förtelem fővárosában.

Emile Zola: Hölgyek öröme. Magyar Könyvklub, Budapest, 2000. 442 p.