Placet experiri

"Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék." (Márai) Nem vagyok se nem irodalmár, se nem irodalommal foglalkozó diák vagy hallgató. Pusztán szeretek olvasni, ennyi az egész. Még csak a töredékét olvastam annak, amit szeretnék. Mit szeretnék? Elindulni a klasszikusoktól, és megérkezni a kortársakhoz, aztán kicsit vissza a klasszikusokhoz, aztán újra vissza... Hogy is mondta Hans Castorp? Placet experiri - a kísérletezés öröm.

Címkék

Címkefelhő

Friss topikok

2008.10.13. 11:55 marlow

Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára

Az Égből dühödt angyal dobolt
Riadót a szomoru földre,
Legalább száz ifju bomolt,
Legalább száz csillag lehullott,
Legalább száz párta omolt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Kigyuladt öreg méhesünk,
Legszebb csikónk a lábát törte,
Álmomban élő volt a holt.
Jó kutyánk, Burkus, elveszett
S Mári szolgálónk, a néma,
Hirtelen, hars nótákat dalolt
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Csörtettek bátran a senkik
És meglapult az igaz ember
S a kényes rabló is rabolt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Tudtuk, hogy az ember esendő
S nagyon adós a szeretettel:
Hiába, mégis furcsa volt,
Fordulása élt s volt világnak
S csufolódóbb sohse volt a Hold:
Sohse volt még kisebb az ember,
Mint azon az éjszaka volt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Az iszonyúság a lelkekre
Kaján örömmel ráhajolt,
Minden emberbe beköltözött
Minden ősének titkos sorsa,
Véres, szörnyű lakodalomba
Részegen indult a Gondolat,
Az Ember büszke legénye,
Ki, íme senki béna volt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Azt hittem, akkor azt hittem.
Valamely elhanyagolt Isten
Életre kap s halálba visz
S ime mindmostanig itt élek
Akként, amaz éjszaka kivé tett
S Isten-várón emlékezem
Egy világot elsülyesztő
Rettenetes éjszakára:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.

Az első világháború szörnyűségei és borzalmai nagymértékben befolyásolták Ady Endre utolsó éveit. Kései költészetének egyik legmegrázóbb darabja az Emlékezés egy nyár-éjszakára című költeménye.

Egyetlen éjszakát ír le Ady: egyetlen éjszakát, mely eltemette a régi világot és egy újat emelt a helyére. Minden korábbi emberi érték eltűnt, a társadalmi normák meggyengültek, visszajukra fordultak, hiszen még "a kényes rabló is rabolt". De hiába a sok borzalom, az értelmetlenség, hiába várta Ady a halált a szenvedés helyett: az életben maradtaknak ebben a világban kell tovább élniük és küzdeniük.

1 komment

Címkék: vers klasszikus ady endre századforduló magyar irodalom emlékezés egy nyár éjszakára


A bejegyzés trackback címe:

https://szepirodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr65711356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2008.10.22. 06:11:44

Hűha, Marlow, milyen erős ez a vers! Az ember szinte nyög alatta, ahogyan ránehezedik. Nem tudja, sírjon vagy nevessen. Nemrégiben újra láttam Tarkovszkij Áldozathozatal c. filmjét. No, ott is is ott van, ő is ábrázolni tudja ezt a felfoghatatlan, befogadhatatlan, megfogalmazhatatlan rettenetet, amit csak mint valamiféle elementális szorongást tud az ember megélni.

Ízelítő az Ítéletből.

Ki is mondja Ady Bandi:

"Azt hittem, akkor azt hittem.
Valamely elhanyagolt Isten
Életre kap s halálba visz
S ime mindmostanig itt élek
Akként, amaz éjszaka kivé tett
S Isten-várón emlékezem
Egy világot elsülyesztő
Rettenetes éjszakára:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt."

Ilyet! Nem tudom mi van velünk, magyarokkal, itt van, le van írva, leírta nekünk Ady, hát ha ezek után sem értünk a szóból...

ü
bbjnick
süti beállítások módosítása